Gayido

Unesma leziono / Első lecke

Az ábécé

A gajidó nyelv ábécéje 26 betűből áll, melyeken – a magyartól eltérően – nem használunk ékezeteket, ezért igen könnyen gépelhető bármilyen eszközön.

A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z

A q csak u-val együtt állhat (qu).

A betűk neveit mássalhangzók esetén egy -o hanggal bővítjük: a, bo, co, do, e, fo, go, ho, i, jo, ko, lo, mo, no, o, po, quo, ro, so, to, u, vo, duobla vo, xo, yo, zo.

A kiejtés

A nyelv kiejtése fonetikus, a hangok nagy része megegyezik a magyarral.

A mássalhangzók közül a b [b], d [d], f [f], g [g], h [h], k [k], l [l], m [m], n [n], p [p], r [r], t [t], v [v] kiejtése teljesen megegyezik a magyar hangokéval. A többi mássalhangzót a következőképpen ejtjük:

  • c — megegyezik a magyar cs hanggal [ʧ]
  • j — ejtése megfelel a magyar dzs kiejtésével [ʤ]
  • qu — leginkább az angol qu-ra hasonlít, egy magyar k és egy félhangzós u kapcsolata [kw]
  • s — mint a magyar sz [s]
  • w — rövid, félhangzós (majdnem v-nek hallatszó) u hang [w]
  • x — megegyezik a magyar s hanggal [ʃ]
  • y — mint a magyar j [j]
  • z — megegyezik a magyar c hanggal [ʦ]

A magánhangzók közül az a kiejtése olyan, mint a palóc nyelvjárás rövid a-ja [a]. Az e betűt mindig zártan ejtjük, tehát nem felel meg a magyar nyílt e-nek [e]. Az i, o és u hangok teljes egészében megegyeznek a magyar kiejtéssel [i], [o], [u], azzal a kikötéssel, hogy az i, u hangsúlytalanul, magánhangzók előtt félhangzóvá válhatnak [j], [w].

Két diftongust találunk a nyelvben, ez az au és eu hang [aw], [ew]. Ezek nagyon hasonlítanak a magyar párjukhoz, azzal a nagy különbséggel, hogy nem választjuk el őket. Ezen kívül a diftongusok közé kell sorolni a qu és a gu u-ja, és az őt követő magánhangzó kapcsolatát is [kw], [gw]. Ezeket a betűkapcsolatokat sem választhatjuk el.

A hangsúly

A hangsúly általában az utolsó előtti szótagon van (pl.: amata, kredita, finota, espereble, facinda, joyo, boao, museo, heroo, dio, duo), két kivételtől eltekintve:

  • a főnévi igenév az utolsó szótagon hangsúlyos (amar);
  • azoknak a szavaknak, amelyeknek utolsó előtti szótagja -i vagy -u hangra végződik és ezeket valamilyen magánhangzó követi, azoknak a hangsúlya egy szótaggal előrébb tolódik (folio, lilio, mentio, Italio, akademio, melodio, aquo, linguo, potuo, revuo).

Gyakorlatok a kiejtésre

Ka ti ja lernas la nova linguo internaziona?
[ka ti ʤa 'lernas la 'nova 'lingwo internaʦi'ona]

Mi komences studiar li ante kelka dios, e mi trovas, ke li esas vere tre facila.
[mi ko'menʧes studi'ar li 'ante 'kelka 'dios, e mi 'trovas, ke li 'esas 'vere tre fa'ʧila]

Omnidie mi letas testo durant un horo; mi sempre letas laute.
[om'nidie mi 'letas 'testo 'durant un 'horo mi 'sempre 'letas 'lawte]

Ka ti komprenas talio?
[ka ti komp'renas 'talio]