Gayido
Alaktan (La Morfologo)
A főnév (La Nomos)
A főneveket két csoportra oszthatjuk: a köznevekre és tulajdonnevekre.
A köznevek (La Komuna Nomos)
A köznevek végződése egyes számban (singularo): -o. Bármely szótőből képezhetjük a főnevet, ha ezt a végződést hozzáillesztjük: homo (ember). Ha más szófajból képezzük a főnevet, akkor a szó eredeti végződését cseréljük -o-ra: kara (szép) – karo (a szép).
Nyelvtani nem (geno) nincs, de az élettani nem (seso) jelölésére szükség van. Így a hímnemű főnév nem kap jelet: anglo (angol ember, angol férfi), a hím főnév -ulo jelet kaphat, ha szükséges: anglulo (angol ember); a nőnemű -ino képzőt kap: anglino (angol nő). Van néhány főnév, amely csak nőneműként létezik, ezek nem kapják meg az -ino képzőt. Például: amasono (amazon), matrono (matróna), nimfo (nimfa), primadono (primadonna), furio (fúria), stb. A feleség jelölésére a -virino képző szolgál: presidentvirino (elnökné, az elnök felesége), de: presidentino (elnöknő).
A többes szám (pluro) jele az -s rag. A magyartól eltérően, az egynél többet jelentő számnév/jelző után a főnév mindig többes számban áll. A páros dolgokat jelentő szavaknak általában csak többes számuk használatos, ez alól csak akkor van kivétel, ha a páros dolog egyik részéről, mint meghatározott dologról beszélünk: okulos (szemek), de destra okulo (jobb szem).
A főnévnek csak alanyesete (nominato) van, a többi esetet viszonyszavakkal fejezzük ki (preposito): domo (ház) – in domo (házban). A tárgyként használt főnév is alanyesetben áll, jelentését a szövegkörnyezetből, mondatbeli elhelyezkedéséből deríthetjük ki (a tárgy mindig az állítmány mögött áll).
Tulajdonnevek (La Propria Nomos)
A tulajdonnevek mindig megtartják eredeti alakjukat, eredeti helyesírásuk szerint írjuk őket. A nem latin betűs írást használó nevek esetében mindig a hivatalos átírás szerinti formát kell alkalmazni. Példák: Shakespeare, Rennes, Székesfehérvár, stb.; Пушкин – Puškin, София – Sofija, Αθήναι – Athine, stb.
Nagy kezdőbetűvel írjuk, a magyartól eltérően, a nyelvek nevét (Gayido), a népek nevét, a földrajzi nevekből képzett szavakat, a hónap és napneveket, valamint a címek fontosabb szavainak kezdőbetűit.
A névelő (La Artikolo)
A határozott névelő (La Defina Artikolo)
A gajidóban ez a la. Állandó, nem változik. Pl: la homo (az ember).
Használata, mint a magyarban, de:
- a de birtokos szerkezet előtt használunk névelőt: la okulos de homo (az ember szeme),
- a névmások elé nem teszünk névelőt: mio amiko (a barátom),
- a tulajdonnevek előtt nem áll névelő, ha nincs jelzője: John – la kara John (János – a kedves János).
A határozatlan névelő (La Undefina Artikolo)
Erre az un szócskát használjuk, akár a magyar egyet: un amiko (egy barátom).
A melléknév (La Ajeto)
Végződése mindig -a. Nem ragozzuk, nem kap többesjelet sem.
Fokozás (La Formato de Komparato)
| Fok | Leírás, példa |
|---|---|
| Alapfok (positivo) | same határozószóval utalunk rá, kam a kötőszó; kara – mi estas same kara kam ti |
| Középfok (komparativo) | plus felfelé, minus lefelé fokozás, kötőszó a ke; plus/minus kara – mi estas plus kara ke ti |
| Felsőfok (superlativo) | la + Kf.; (választás esetén az elöljáró az inter); la plus/minus kara – mi estas la plus kara |
| Túlzófok (exendivo) | la + Af. + -sima (a legesleg...); la karasima |
A “minél ..., annál ...” szerkezet egyszerűen két középfokú alakkal fejezzük ki: plus bela, plus kara – minél szebb, annál kedvesebb.
A névmások (La Prenomos)
Személyes névmások (La Persona Prenomos)
Minden személyes névmás -i-re végződik; a többes számnak külön alakja van.
| Egyes szám | Többes szám | ||
|---|---|---|---|
| 1. | mi | 1. | nosi |
| 2. | ti | 2. | vosi |
| 3. | li | 3. | lesi |
Megjegyzendő, hogy a gajidóban nincsen magázás, mindenkit tegezünk.
Személytelen névmás (La Unpersona Prenomos)
Mindkét számban: oni, fordítása: “az ember”, vagy E. 3.-ra fordítjuk.
Visszaható névmás (La Reflesa Prenomos)
A visszaható névmást minden személyben és minden számban a si szóval fejezhetjük ki. Fordítása: “magát, magukat”. Ha igei szerkezetben áll, akkor a következő szórendet kell alkalmazni: személyes névmás + ragozott ige + visszaható névmás: si lavar – mi lavas si (mosakszom).
Birtokos névmások (La Posesa Prenomos)
A birtokos névmásokat a személyes (ill. visszaható) névmásokból képezzük -a végződés hozzáadásával.
| Egyes szám | Többes szám | ||
|---|---|---|---|
| 1. | mia | 1. | nosia |
| 2. | tia | 2. | vosia |
| 3. | lia | 3. | lesia |
| Visszaható | sia | Visszaható | sia |
Önállóan névelővel állnak: la mia (az enyém). A visszaható névmást a “saját” szóval fordítjuk.
Az uni és ali névmások (La Uni e la Ali Prenomos)
Az uni jelentése “egyik”, az ali jelentése “más(ik)”. Értelemszerűen a tabella-végződéseket felveheti (lásd később!). Az ali és uni is állhat a névmások után, ilyenkor a névmások alapjelentését módosítják.
Kölcsönös névmás (La Reciproka Prenomos)
Gajidóban ennek az uni la ali szerkezet felel meg.
Tabella szavak (La Tabela Prenomos)
-o főnév, általános
-on főnév, személyes
Határozatlan al- -a melléknévi
Mutató tal- -an birtok
Általános omn- + -i- + -e hely
Tagadó n- -el ok
Kérdő/Vonatkozó qu- -en mód
-u szám, mennyiség
-un idő
Táblázatban:
| alio | talio | omnio | nio | quio |
| valami | az | minden | semmi | mi?, melyik? |
| alion | talion | omnion | nion | quion |
| valaki | az a(z) | mindenki | senki | ki? |
| alia | talia | omnia | nia | quia |
| valamilyen | olyan | mindenféle | semmilyen | milyen? |
| alian | talian | omnian | nian | quian |
| valakié | azé | mindenkié | senkié | kié? |
| alie | talie | omnie | nie | quie |
| valahol | ott | mindenhol | sehol | hol? |
| aliel | taliel | omniel | niel | quiel |
| valamiért | azért | mindenért | semmiért | miért? |
| alien | talien | omnien | nien | quien |
| valahogy | úgy | mindenhogy | sehogy | hogy? |
| aliu | taliu | omniu | niu | quiu |
| valamennyi | annyi | mindannyi | semennyi | mennyi? |
| aliun | taliun | omniun | niun | quiun |
| valamikor | akkor | mindenkor, mindig | semmikor | mikor? |
Jelentésüknek megfelelően kaphatnak többesjelet.
A ce- szócska a névmások előtt, velük egybeírva a névmás közelségét jelöli: cetalie (itt).
A yen szócska a névmások előtt élénkíti a rámutatást (lám..., íme...).
Az ayen szócska névmás után a határozatlanság kifejezésére szolgál (bár-/akár-).
A számnév (La Numeros)
Tőszámnév (La Kardina Numeros)
Végződése az -u.
0-10: nulu, unu, duu, triu, quatru, quintu, sisu, setu, otu, nonu, deku; 100: centu; 1000: milu;
Egyéb: milionu, miliardu, bilionu, trilionu;
Összeállítás: elé tett szám (egybe írjuk, a szorzó elveszti az -u-ját) szorzatot, mögé tett szám (külön írjuk) összeget ad: 300: tricentu; 103: centu triu.
Általában két számnál többet nem írunk egybe.
A számnév előtti alique megfelel a magyar “körülbelül”-nek.
A numero + szám magyarra a “... számú”-val fordítandó.
Az ambu jelentése: “mindkettő”.
Sorszámnév (La Orda Numeros)
Képzése: a tőszámnevek -u-jának cseréje -esma-ra.
0-10: nulesma, unesma, duesma, triesma, quatresma, quintesma, sisesma, setesma, otesma, nonesma, dekesma; 100: centesma; 1000: milesma;
Egyéb: milionesma, miliardesma, bilionesma, trilionesma;
Felsorolásként (“először, ...”): az -a végződést -e-re cseréljük.
Pápák, uralkodók sorszámozása: Louis XII – Louis la unesma – XII. Lajos.
Szorzószámnevek (La Multiplika Numeros)
Képzése az -obl-, -foy- képzőkkel:
- -obla — -szeres
- -oble — -szeresen (matematikában ez használatos!)
- -foya — -szeri
- -foye — -szer
Törtszámnév (La Frazia Numeros)
A tört számlálóját tőszámmal, nevezőjét a tőszámhoz tett -ono képzővel fejezzük ki, ami, ha a számláló nagyobb egynél, többes jelet kap.
- 1/5 — unu quintono
- 2/3 — du trionos
Vegyes törtnél az e kötőszót használjuk: 2,5 – du e duono.
Gyűjtőszámnév (La Kolekta Numeros)
Azt jelenti, hogy hány egyedből áll valamely összesség.
Képzője -op-, végződése -a, -e lehet. Pl.: duope (kettes)
Osztószámnév (La Divida Numeros)
Azt jelenti, hogy az elosztott mennyiség részei hány egységből állnak.
Kifejezése: po elöljáró + tőszámnév (...-sával, ...-...): po triu (hármasával)
Számtani műveletek (La Operatos)
| Tizedes tört (decima frazio) | 0,2 | nulu komo duu |
| Összeadás (adito) | 3+4=7 | triu plus quartu estas setu |
| Kivonás (substrato) | 10-6=4 | deku minus sisu estas quartu |
| Szorzás (multipliko) | 2·4=8 | duoble quartu estas otu |
| Osztás (divido) | 4:2=2 | duore quartu estas duu |
| Hatványozás (elevato) | 153 24=16 |
deku quintu in la tria potento la quatra potento de duu estas deku sisu |
| Gyökvonás (estrazio) |  |
la quatra radiso de siscentu dudeku quintu estas quintu |
| Arány (proporto) | 2:4=1:2 | duu relatas al quatru, kam unu al duu |
Eredmények (resultos): sumo (összeg), diferento (különbség), produto (szorzat), quoziento (hányados)
Az óra (La Horo)
Quiu horo estas? (Hány óra van?)
La triu horos e quatrono. (1/4 4)
La triu horos e duono. (1/2 4)
La triu horos e triu quatronos. vagy La quatrono horo ante quatru. (3/4 4)
La triu horos e deku. vagy La triu horos post deku. (3.10)
A dátum (La Dato)
Quiu dio estas hodie? (Hányadika van ma?)
Hodie estas la deku de Januaro. (Ma január 10.-e van.)
Quia dio estas hodie? (Milyen nap van ma?)
Hodie estas Lundo. (Hétfő van.)
1971. 02. 23. vagy 1971. február 23.: ye la dudeku triu de Februaro de milu noncentu sisdeku unu, azaz ye la 23-u Februaro 1971. vagy 23. 02. 1971.
A hónapok: Januaro, Februaro, Marzo, Aprilo, Mayo, Junio, Julio, Augusto, Setembro, Otubro, Decembro
A hét napjai: Lundio, Martedio, Merkredio, Jovedio, Venerdio, Sabadio, Domenidio
Kor (La Ajo)
Quia ajo ti havas? / Quiu yaro ti estas? (Hány éves vagy?)
Mi estas trideku quartu. (34 éves vagyok.)
Mi havas trideku quartu yaro. (34 éves vagyok.)
A határozószó (La Averbos)
A határozószók végződése mindig -e.
Két részre oszthatók: egy részük megtalálható a névmásoknál felsorolt tabella-szavak között, másik részük a képzett határozószó. A képzett határozószók végződése -amente. Fokozhatók, mint a melléknevek (lásd ott!).
Az ige (La Verbos)
Minden igealak mellé ki kell tenni a személyes névmást, még a látszólag személytelen igék mellé is.
Minden ige egyformán ragozódik.
A cselekvő igék ragozása (La Flesio de Aktiva Verbos)
| Mód, idő | Végződés | Az amar regozott alakja |
|---|---|---|
| Kijelentő mód, jelen idő (Presenta Indikativo) | -as | amas |
| Kijelentő mód, múlt idő (Pasta Indikativo) | -es | ames |
| Kijelentő mód, jövő idő (Futura Indikativo) | -is | amis |
| Feltételes mód, jelen idő (Presenta Kondizialo) | -aus | amaus |
| Feltételes mód, múlt idő (Pasta Kondizialo) | -eus | ameus |
| Feltételes mód, jövő idő (Futura Kondizialo) | -ius | amius |
| Felszólító mód (Imperativo) | -i | ami |
| Főnévi igenév (Infinito) | -ar | amar |
| Jelen idejű melléknévi igenév (Presenta Participo) | -anta | amanta |
| Múlt idejű melléknévi igenév (Pasta Participo) | -enta | amenta |
| Jövő idejű melléknévi igenév (Futura Participo) | -inta | aminta |
| Jelen idejű határozói igenév (Presenta Gerundo) | -ante | amante |
| Múlt idejű határozói igenév (Pasta Gerundo) | -ente | amente |
| Jövő idejű határozói igenév (Futura Gerundo) | -inte | aminte |
A szenvedő igék ragozása (La Flesio de Pasiva Verbos)
A szenvedő ragozás a létige (estar) cselekvő ragozásából és a főige szenvedő melléknévi igeneveiből alakul. A szenvedő melléknévi igenév képzése:
| Mód, idő | Végződés | Az amar regozott alakja |
|---|---|---|
| Jelen idő (folyamatos; Imperfeto) | -ata | estas amata |
| Múlt idő (befejezett; Perfeto) | -eta | estas ameta |
| Jövő idő (beálló; Predito) | -ita | estas amita |
Műveltető ige (La Kausata Verbos)
Képzése az -igar raggal (amigar – szerettetni). Minden igeidőben és módban használható, használata megegyezik a magyarral.
A visszaható ige (La Reflesa Verbos)
Képzése: személyes névmás + ragozott ige + visszaható névmás (mi lavas si – mosakszom). Minden igeidőben és módban használható, mint a magyarban.
A visszaható ige (La Reflesa Verbos)
Kifejezése: alany - havar ragozott formája – tárgy: mi havas domo (van házam).
Segédigék (La Ausiliara Verbos)
Ha segédigéket használunk akkor ragozás közben csak a segédigék ragozódnak, a főige főnévi igenévben marad (-ar): Mi mustas lavar si. – Meg kell mosakodnom. - Ilyenek: mustar (kell), mayar (szabad), kanar (lehet), volar (akarni).
A viszonyszók (La Prepositos)
A magyar határozóragoknak és névutóknak felelnek meg.
- a — -nak, -nek,; -hoz, -hez, -höz; felé
- ad — -nál, -nél
- ante — előtt
- apud — mellett
- cirke — körül
- da — részeltető viszonyszó
- de — birtokos jelző viszonyszava
- depend — vmitől függően
- detras — mögött, mögé
- di — szenvedő ige mellett a cselekvés alanyának viszonyszava
- durant — a tartam viszonyszava
- ecete — vminek a kivételével
- ester — kívül
- from — -ból, -ből
- front — szemközt vmivel
- in — -ban, -ben
- infer — lenn, lent
- inklud — vminek a beleértésével
- insted — helyett
- inter — között
- kause — vmi okából
- kon — -val, -vel
- kone — vmivel együtt
- konter — ellen, szemben
- krom — valamin kívül még
- long — vmi hosszában
- mes — vmi közepett, közepén
- on — -ra, -re
- over — valamin túl
- per — eszközhatározó
- po — osztószámnév
- por — -ért, végett
- post — után
- preter — valami mellett el
- pri — -ról, -ről, felől
- pro — miatt
- prosim — vmihez közel
- segun — szerint, mentében
- sen — nélkül
- seque — vmi folytán
- sins — -tól, -től; valamitől fogva, óta
- sub — alatt
- super — felett
- sur — -ra, -re
- til — -ig
- trans — át, keresztül
- wid — vmi szélességében
- ye — határozatlan jelentésű viszonyszó
A kötőszók (La Konjuntos)
- anke — is
- benke — bár, holott, noha, jóllehet, ámbátor
- durant — míg
- e — és
- e... e... — és... és..., is... is...
- haste — mígnem
- kam — mint
- ke — hogy
- ne — sem
- ne... ne... — sem... sem...
- nu — nos
- o — vagy
- o... o... — vagy... vagy...
- porke — mert, ugyanis
- quase — mintha
- se — ha
- sed — de, hanem
- sive... sive... — akár... akár...
- so — tehát
- tamen — de, mégis
- tante... tante... — hol... hol...
Ezeken kívül használhatunk még határozószókat is.
Az indulatszók (La Interjetos)
- Hívásra: hey!; heyho!; hola!; halo! (telefonba is)
- Figyelmeztetésre: bravo! (hogy volt!); pst!, x! (csitt!); stop! (állj!); help! (segítség!)
- Buzdításra: ek! (rajta!); hura! (hajrá!); hey!; hop!; horuk!
- Elűzésre: far! (el innen!); hot! (lódulj!); hux!
- Érzelemkifejezés: aha!; ay! (jaj!); au!; ba! (kételkedés, lekicsinylés); be! (gúnyolni); ehe!; ey!; fi! (fúj!); fu! (pfű!); gox! (rosszalás); ha! (ah!); haha!, hihi! (nevetés); hm!; ho! (ó!); hu! (ijedtség, csodálkozás); nu! (no, na, nos); oho!; oy!; ve! (jaj!)
