Gayido
Hangtan (La Fonetiko)
A betűk (La literos)
A gajidó ábécé (alfabeto) 26 betűből áll: a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.
A q csak u-val együtt állhat (qu).
A mássalhangzók nevét, mint főnevet az -o végződéssel képezzük: bo, co, do, stb. Vigyázzunk a következő betűk neveire: q – quo; w – duobla vo.
A hangok (La Sonos)
Magánhangzók (La Vokalos)
A gajidónak öt magánhangzója van: a, e, i, o, u. Ezek közül az i, o, u ejtése megegyezik a magyar hang ejtésének. Az a hang ejtése megegyezik a palócos, rövid á hangéval (fonetikai jele [a]). Az e kicsit zártabb, mint a magyar e hang, kissé é-s színezetű (fonetikai jele [e]).
Kettőshangzók (La Bivokalos)
Két diftongus van: az au és az eu. Kiejtésük hasonlít a magyaréra, írásban viszont vigyáznunk kell arra, hogy nem választhatóak el. Ezen kívül a diftongusok közé kell sorolni a qu és a gu u-ja, és az őt követő magánhangzó kapcsolatát is. Ezeket a betűkapcsolatokat sem választhatjuk el.
Mássalhangzók (La Konsonantos)
A b, d, f, g, h, k, l, m, n, p, r, t, v betűket úgy ejtjük, mint a magyarban. A többi betű ejtése a következő:
- c — magyar cs [ʧ]
- j — magyar dzs [ʤ]
- qu — mint az angol qu (magyar k és egy félhangzós u) [kw]
- s — magyar sz [s]
- w — félhangzós u [w]
- x — magyar s [ʃ]
- y — magyar j [j]
- z — magyar c [ʦ]
Minden mássalhangzót minden helyzetben a fenti módon kell ejteni.
A hangsúly (La Acento)
A hangsúly mindig az utolsó előtti szótagon van. Dinamikus, így a hangsúlyos szótag csak nyomatékot kap, de nem nyúlik meg. A kettőshangzók első tagja lehet csak hangsúlyos: kara ['kara], aplauso [ap'lauso].
