Lingua Gaya

Hangtan

Kiejtés és írás

A Lingua Gaya betűsor a következő betűkből áll:

a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.

A fenti betűsor keretén belül az egyes hangok jelölésére a következő írásjelek fordulnak elő:

ai, au, ch, ei, eu, gh, gu, qu, sh.

A b, d, f, i, l, m, n, o, p, r, t, u, v, x, z írásjelek hangértékei megfelelnek a magyar hangértékeknek. A többi írásjel kiejtése a következő:

  • Az a olyan, mint a röviden ejtett magyar á.
  • Az ai kettőshangzó olyan, mint az a és egy rövid, j-szerű i. A két írásjelet egy szótagban ejtjük, szótagolásnál nem választjuk el egymástól.
  • Az au kettőshangzó olyan, mint az a és egy rövid, v-szerű u. A két írásjelet egy szótagban ejtjük, szótagolásnál nem választjuk el egymástól.
  • A c hangértéke magas magánhangzó (e, i) előtt megfelel a magyar sz hangnak. Más esetben ejtése k.
  • A ch ejtése megfelel a magyar cs hang ejtésének.
  • Az e zárt e hang, olyan, mint a röviden ejtett magyar é.
  • Az ei kettőshangzó olyan, mint az e és egy rövid, j-szerű i. A két írásjelet egy szótagban ejtjük, szótagolásnál nem választjuk el egymástól.
  • Az eu kettőshangzó olyan, mint az e és egy rövid, v-szerű u. A két írásjelet egy szótagban ejtjük, szótagolásnál nem választjuk el egymástól.
  • A g hangértéke magas magánhangzó (e, i) előtt megfelel a magyar zs hangnak. Más esetben ejtése g.
  • A gh ejtése megfelel a magyar g hang ejtésének Csak e és i előtt állhat!
  • A gu u-ja magánhangzók előtt félhangzósodik, úgy hallatszik, mint az angol w.
  • A j ejtése megfelel a magyar zs hang ejtésének.
  • A k ejtése megfelel a magyar k hang ejtésének Csak e és i előtt állhat!
  • A qu u-ja magánhangzók előtt félhangzósodik, úgy hallatszik, mint az angol w. Csak magánhangzók előtt állhat.
  • Az s ejtése megfelel a magyar sz hang ejtésének.
  • Az sh ejtése megfelel a magyar s hang ejtésének.
  • A w-t félhangzós u-ként ejtjük.
  • Az y ejtése megfelel a magyar j hang ejtésének.

Egyéb betűkapcsolatot két külön hangként kell ejteni.

Idegen neveket a saját helyesírásuk szerint írjuk.

Kettőzött betűket nem használunk, esetleg szókapcsolatokban jöhetnek létre ilyenek. (Figyelem: kettőzött c előfordulhat e és i előtt, de akkor ejtése ksz!)

A hangsúly

A mássalhangzóra végződő szavak véghangsúlyosak, a többi szó az utolsó előtti szótagján hangsúlyos.

Elválasztás

Általában a magyar elválasztás szabályai szerint járhatunk el. Kivételek:

  • az ai, au, ch, ei, eu, gh, gu + magánhangzó, qu + magánhangzó, sh nem választható el;
  • az s-sel kezdődő mássalhangzó-kapcsolat egésze átkerül a következő szótagba;
  • az l és r előtt álló mássalhangzó mindig átkerül a következő szótagba.

Kis- és nagybetűk

Általában itt is a magyar szokásoknak megfelelően írhatunk, de:

  • a hónapok, napok, népek nevét, valamint a földrajzi névből származtatott mellékneveket nagy kezdőbetűvel írjuk;
  • címekben minden fontosabb szót, a megszólítás főneveit nagy kezdőbetűvel írjuk.

Írásjelek

Magyar szokás szerint.

A senoro, senorino, senorito rövidítései után nem teszünk pontot: Sro, Sno, Sto

Nem teszünk pontot a keltezésben a napokat jelző számnevek után, valamint az uralkodók és pápák neve után álló számnév után.

Levélben a megszólítás után nem felkiáltójelet, hanem vesszőt használunk.

Alaktan

A névelő

Van határozott és határozatlan névelő is.

A határozott névelő a la, a határozatlan az una. Többes számaik: las, unas.

A főnév

Végződése az -o. Nincs neme.

Többes száma: -s.

Nem ragozható, a viszonyszavas szószerkezetek töltik be a ragozás helyét.

A melléknév

Végződése az -a.

A melléknév, mint jelző, és mint állítmány mindig változatlan.

Nem ragozódik, de felveszi a többes szám jelét (-s).

Fokozás
Fok Pozitív példa Negatív példa
Alapfok longa longa
Középfok plus longa minus longa
Felsőfok plurim longa minim longa
Abszolút felsőfok longasima -
Hasonlítás

Alapfokon quam; középfokon que.

A névmások

Személyes névmások

Önállóan: yo, tu, il; nos, vos, les.

Viszonyszóval: me, te, le; nos, vos, les.

Nincs magázás, a tegező névmást írásban nagy kezdőbetűvel írjuk: Tu.

Birtokos névmások

Melléknévként viselkedik.

Jelzőként: mi, ti, su; nostre, vostre, lor.

Önállóan: mie, tie, sue; nostre, vostre, lore.

Mutató névmások

Közelre: este; távolra: aquel.

Kérdő és vonatkozó névmások

Személyre: qui

Tárgyra: quid; quel + főnév; qual + ige

Birtokosra: cuy

Minőség: que + főnév; como + ige

Mód: como + ige

Szám: quande

Visszaható névmás

Az ige után áll, kötőjellel: me, te, se, nos, vos, ses

Kölcsönösen visszaható névmás: un altre

Kérdő és vonatkozó névmások

Vala-: al- + vonatkozó névmás

Bár-, akár-: omne- + vonatkozó névmás

Se-: no- + vonatkozó névmás

Omne: minden — Mult: sok — Poc: kevés

Általános névmás

Alany helyett áll: on

Az ige

Az ige lehet cselekvő vagy szenvedő, szemlélete szerint folyamatos vagy befejezett. Három módja van: kijelentő, felszólító, feltételes. Három idő lehetséges (nem minden módban van meg!): múlt, jelen, jövő.

A cselekvő igék

Főnévi igenév: do + igető + -(a)r

Jelen idejű melléknévi igenév: igető + -(a)nt

Múlt idejű melléknévi igenév: igető + -(a)d

Határozói igenév: igető + -ung

Kijelentő mód, múlt idő: was + do nélküli főnévi igenév

Kijelentő mód, jelen idő: do nélküli főnévi igenév

Kijelentő mód, jövő idő: wil + do nélküli főnévi igenév

Felszólító mód (jelen idő): igető

Feltételes mód, múlt idő: shud + do nélküli főnévi igenév

Feltételes mód, jelen idő: shal + do nélküli főnévi igenév

A szenvedő igék ragozása

A megfelelően ragozott estar ige után tesszük az ige múlt idejű melléknévi igenevét.

A befejezett szemléletű igék

A megfelelően ragozott havar ige után tesszük az ige határozói igenevét.

A visszaható ige

A visszaható névmással együtt használjuk.

Műveltető ige

A műveltető igét a ragozott far + főnévi igenév formájára képezzük.

Segédigék
  • Havar: bírni, birtokolni
  • Estar: lenni
  • Mustar: kelleni
  • Mayar: szabad
  • Canar: tudni, -hatni, -hetni
  • Volar: akarni

Valamint az igeragozásnál használt segédszavak.

A határozószók

Határozószókat a melléknevekből képezhetünk az -(a)mente képzővel.

Fokozásuk, mint a mellékneveké.

Elöljárók

Egyszerűek:

  • a — -nak, -nek, -ra, -re, -hoz, -hez, -höz
  • ante — előtt, elé
  • apud — -nál, -nél
  • circa — körül
  • con — -val, -vel
  • contra — ellen
  • de — -nak a, -nek a, -ból, -ből, -tól, -től, ról, -ről
  • desde — óta, -tól, -től, -ból, -ből
  • detras — mögött, mögé
  • durante — alatt (idő)
  • en — -ba, -be
  • entre — között, közé
  • except — kivéve
  • extra — kívül
  • in — -ban, -ben, múlva
  • infra — alul
  • intra — belül
  • jusca — -ig
  • per — át, keresztül, által
  • por — -ért, miatt
  • post — után
  • segun — szerint
  • sin — nélkül
  • sub — alatt, alá
  • supra — fölött, fölé
  • sur — -on, -en, -ön, -ról, -ről, felől
  • trans — át, keresztül
  • ultra — túl
  • vers — felé

Összetett:

  • dentro de — belül
  • fora de — kívül
  • in loc de — helyett
  • in miloc de — közepén
  • por causa de — miatt
  • pres de — mellett

A kötőszók

Mellérendelők:

  • asi — így
  • dunque — tehát
  • e — és
  • o — vagy
  • ma — de
  • ni — sem
  • no solo... ma anque — nemcsak, hanem... is

Alárendelők:

  • como — ahogyan
  • donde — ahol
  • perque — mert
  • quam — mint
  • que — hogy
  • si — ha

Az indulatszók

Az indulatszók után felkiáltójelet teszünk. Példák: ah!, oh!, eh!, eh bien!, pst!, sh!, foy!, puf!, hura!, bravo!, ecce!

Mondattan

A szórend

A Lingua Gaya-ban roppant fontos a mondat helyes szórendje.

Kijelentő mondat: Alany – Állítmány – Tárgy

Kérdő mondat: Állítmány – Alany – Tárgy

Az egyéb mondatrészek állhatnak a mondat elején és a végén is, bár az utóbbi a gyakoribb.

A tagadás

A tagadószó a no, ami az állítmány vagy a tagadott mondatrész előtt áll.

Nincs kettős tagadás!