Gayido
Quintesma leziono / Ötödik lecke
Kérdő és vonatkozó névmások
A kérdő és vonatkozó névmások egyformák, csak helyzetük és jelentésük különbözteti meg őket egymástól. A quion élőlényekre, a quio tárgyakra vonatkozik, míg mindkettő többes száma a quios. Esetenként a quion melléknévi jelentést is kaphat.
Többes számú szerkezetek
A többes számú jelzős szerkezetekben a melléknév sohasem kerül többes számban, ezzel szemben, ha a melléknév főnévi helyzetbe kerül (önállóan áll), akkor megkaphatja a többes szám -os jelét. Ugyanez vonatkozik a névmásokra is.
Szóképzés
A melléknév -a végződésének -o-ra cserélésével képezhetünk főneveket: bona – bono (jó – a jó). Ugyanez természetesen visszafelé is érvényes: oro – ora (arany – arany-).
Képzők
A melléknévképzők közül az idegen szavakban a magyarban is megtalálható az -al-: raziono – razionala (ráció – racionális).
Az -os- valamiből gazdagságot, telítettséget jelent: kurajo – kurajosa (ész – eszes), granda – grandosa (nagy – óriási).
Az -em- a gyökben kifejezett fogalom iránti fogékonyságot jelzi: laboro – laborema (munka – szorgalmas).
Egy adott dolog milyenségét fejezi ki az -ik-, gyakori a betegségeknél: elasto – elastika (rugalmasság – rugalmas), alkoholo – alkoholiko (alkohol – alkoholista), artrito – artritiko (ízület – ízületes).
Az -atr- valamihez hasonlóságot fejez ki: verda – verdatra (zöld – zöldes), haro – haratra (haj – hajszerű).
Valamilyen megjelenés- vagy színbeli jellemzőt jelöl az -e- képző: violo – violea (ibolya – ibolyaszínű), roso – rosea (rózsa – rózsaszín), muso – musea (egér – egérszínű).