Gayido

Bevezető

A gajidó nyelv megalkotása több éves munkának eredménye. Az alapgondolat már 1993-ban megfogalmazódott bennem, miután megismerkedtem több hasonló mesterséges nyelvvel, mint például az eszperantó, idó, noviál, stb.

Sajnos, az említett mesterséges nyelvek egyike sem nyerte meg a tetszésemet igazán. Az eszperantó mellékjeles betűi, bonyolult hangtana eleve elriasztott. A szókincse is elég elvont volt számomra, sajnos sok olyan szót tartalmaz, ami nemzetközi használatra egyáltalán nem alkalmas. A noviál túlzott mesterségesessége sem volt számomra elfogadható. Még leginkább az idó állt legközelebb hozzám, néhány módosítással el is tudtam volna fogadni.

Ekkor jött az ötlet, hogy miért is ne lehetne nekem is egy “saját” mesterséges nyelvem? Hát, végül lett...

A gajidóról elmondható, hogy koncepciójában – a fentiek miatt is – leginkább az idóhoz áll legközelebb, bár nyelvtanában és szókincsében eltér attól. Nyelvtanában leginkább a tabella-szavakban vehető észre az eltérés, de számos más, apró eltérés is található benne. Az alapszókincs az idó szavakra épül, de a szóalakok egyszerűbbek, leginkább az olasz szóalakokra hasonlítanak.

A nyelv nyelvtana – hasonlóan a többi “rokon” nyelvhez – egyszerű, könnyen megtanulható. Sajnos, a szókincs elsajátítása nem egyszerűbb, mint más nyelvnél, de hasonlóság a nemzeti nyelvekhez azért némileg mégis megkönnyítik a szótanulást.

Az oldal egyik része egy rövid tankönyv, melyben hét leckén át a nyelv alapnyelvtana könnyen elsajátítható, ami után már csak a szókincs bővítése a feladat. A másik részben a nyelvtant olvashatjuk, ennek segítségével kiegészíthetjük az első részben szerzett tudásunkat. A függelék segítségével a nyelv változásait is nyomon lehet majd követni.

Remélem, aki megismerkedik a gajidóval, nem fogja sem többnek, sem kevesebbnek tartani más, hasonló mesterséges nyelvnél. Így várakozással tekintve bocsátom mindenki elé mesterséges nyelvemet.

Tatabánya, 2013. október

Gajárszki László

Megjegyzés: A nyelv hivatalos neve Gayido, nagybetűvel, ipszilonnal és rövid o-val, de ebben a dokumentumban gyakran előfordul, hogy a magyaros gajidó alakot használom.