Gayolingua

Kiejtés és írás

Az ábécé

A Gayolingua betűsor a következő betűkből áll:

a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, p, q, r, s, t, u, v, w, x, y, z.

A betűk nevei:

a, be, ce, de, e, efe, ghe, hace, i, jota, ka, ele, eme, ene, o, pe, que, ere, esse, te, u, ve, ve dupla, exe, ye, zeta.

A fenti betűsor keretén belül az egyes hangok jelölésére a következő írásjelek fordulnak elő:

au, ai, ch, eu, ei, gh, gu, qu, sc, sch, ss, th.

Magánhangzók

Az i, o, u írásjelek hangértékei megfelelnek a magyar hangértékeknek, ha nem alkotnak kettőshangzót. A többi magánhangzó kiejtése a következő:

  • Az a olyan, mint a röviden ejtett magyar á [a].
  • Az e zárt e hang, olyan, mint a röviden ejtett magyar é [e].

Kettőshangzók

A kettőshangzók olyan magánhangzó-kapcsolatok, amelyek egy szótagot alkotnak, szótagolásnál nem választhatóak el.

Kettőshangzók csak valamilyen magánhangzó és az i, u hangok, valamint az i, u hangok és valamilyen magánhangzó kapcsolataként jöhet létre. Ha a kapcsolatokban az i, u hangok a hangsúlyosak, akkor nem jön létre kettőshangzó.

Kettőshangzókban az említett hangsúlytalan i, u betűkkel jelölt hangok félhangzókká válnak, amik a magyar gyenge j és v (angol w) hangokra hasonlítanak: [j], [w].

A leggyakoribb kettőshangzók tehát a következők: ai [aj], au [au], ei [ej], eu [eu], ia [ja], ie [je], io [jo], iu [ju], ua [wa], ue [we], ui [wi], uo [wo].

Mássalhangzók

A b, d, f, h, k, l, m, n, p, r, v, x írásjelek hangértékei megfelelnek a magyar hangértékeknek. A többi írásjel kiejtése a következő:

  • A c hangértéke magas magánhangzó (e, i) előtt megfelel a magyar cs hangnak [ʧ]. Más esetben ejtése k [k].
  • A ch hangértéke magas magánhangzó (e, i) előtt megfelel a magyar k hangnak [k]. Más esetben ejtése cs [ʧ].
  • A g hangértéke magas magánhangzó (e, i) előtt megfelel a magyar dzs hangnak [ʤ]. Más esetben ejtése g [g].
  • A gh ejtése megfelel a magyar g hang ejtésének [g]. Csak e és i előtt állhat!
  • A j ejtése megfelel a magyar dzs hang ejtésének [ʤ].
  • A q ejtése megfelel a magyar k hang ejtésének [k], azonban csak u + magánhangzó előtt állhat.
  • Az s ejtése magánhangzók között megfelel a magyar z hang ejtésének [z]. Más esetben ejtése sz [s].
  • A sc hangértéke magas magánhangzó (e, i) előtt megfelel a magyar s hangnak [ʃ]. Más esetben ejtése szk [k].
  • A sch hangértéke magas magánhangzó (e, i) előtt megfelel a magyar szk hangnak [sk]. Más esetben ejtése s [ʃ].
  • Az ss ejtése megfelel a magyar sz hang ejtésének [s].
  • A t ejtése i + magánhangzó előtt megfelel a magyar sz hang ejtésének [s]. Más esetben ejtése t [t].
  • A th ejtése megfelel a magyar t hang ejtésének [t]. Csak i + magánhangzó előtt állhat!
  • A w-t félhangzós u-ként ejtjük [w].
  • Az y ejtése megfelel a magyar j hang ejtésének [j].
  • A z ejtése hangsúlyos szótagban megfelel a magyar dz hang ejtésének [ʣ]. Más esetben ejtése c [ʦ].

Egyéb betűkapcsolatot két külön hangként kell ejteni.

Kettőzött betűket nem használunk, esetleg szókapcsolatokban jöhetnek létre ilyenek.

A hangsúly

A szóhangsúly általában az utolsó mássalhangzó előtti magánhangzón van. Ezt a többes szám jele nem módosítja.

Néhány végződés esetén a hangsúly a hátulról számított harmadik szótagon van. Ezek a végződések a következők: -ale, -ane, -are (itt az a helyén bármilyen magánhangzó állhat); -ic, -ica, -ico, -ide, -ido, -ula, -ulo; -issim-, -esim-, -ifer-, -olog-.

A szavak elválasztása

Általában a magyar elválasztás szabályai szerint járhatunk el. Kivételek:

  • az au, ai, ch, eu, ei, gh, gu + magánhangzó, qu + magánhangzó, sc, sch, ti + magánhangzó nem választható el;
  • az s-sel kezdődő mássalhangzó-kapcsolat egésze átkerül a következő szótagba;
  • az l és r előtt álló mássalhangzó mindig átkerül a következő szótagba;
  • lehetőség szerint ne maradjon egyetlen magánhangzó a sor végén vagy elején elválasztáskor.

Kis- és nagybetűk

Általában itt is a magyar szokásoknak megfelelően írhatunk, de:

  • a megszólítás főneveit mindig nagy kezdőbetűvel írjuk;
  • a hónapok, napok, népek nevét, valamint a földrajzi névből származtatott mellékneveket nagy kezdőbetűvel írjuk;
  • címekben minden fontosabb szót, a megszólítás főneveit nagy kezdőbetűvel írjuk.

Írásjelek

Magyar szokás szerint.

A senyor, senyora, senyorita valamint a doctor rövidítései után nem teszünk pontot: Sr, Sra, Sta; Dr

Nem teszünk pontot a keltezésben a napokat jelző számnevek után, valamint az uralkodók és pápák neve után álló számnév után.

Levélben a megszólítás után nem felkiáltójelet, hanem vesszőt használunk.

Idegen nevek helyesírása

Idegen neveket a saját helyesírásuk szerint írjuk. Nem latin írású neveket a hivatalos átírásuk szerint írjuk (Pl.: Пушкин - Puškin), ha ilyen nincs, akkor az Gayolingua kiejtéséhez legközelebb álló betűkkel írjuk át.

Alaktan

A névelő

Van határozott és határozatlan névelő is.

Határozott névelő

A határozott névelő a la. Ha de vagy a elöljárók után áll, akkor összeolvad azokkal: del, al. Ha magánhangzó előtt áll (de nem de vagy a elöljárók után), akkor összeolvad a következő szóval: l’. Többes száma: las.

Határozatlan névelő

A határozatlan névelő az una. Ha de vagy a elöljárók után áll, akkor összeolvad azokkal: dun, an. Többes száma: unas (jelentése ekkor: néhány).

A főnév

Végződhet bármilyen hangra. Nincs neme.

Többes száma: magánhangzó után –s, egyébként: –os.

Nem ragozható, a viszonyszavas szószerkezetek töltik be a ragozás helyét.

A melléknév

A melléknév, mint jelző, és mint állítmány mindig változatlan.

Nem ragozódik, de felveszi a többes szám jelét (-(o)s).

Fokozás
Fok Pozitív példa Negatív példa
Alapfok longa longa
Középfok plus longa minus longa
Felsőfok la plus longa la minus longa
Abszolút felsőfok longassima -
Hasonlítás

Alapfokon quam; középfokon que.

A határozószók

Határozószókat a melléknevekből képezhetünk az -(a)mente képzővel.

Fokozásuk, mint a mellékneveké.

A határozószók

Tőszámnevek
  • 0-9: zero, un, due, tres, quatro, cinque, sexte, septe, octo, nove
  • 10-100: dece, vinte, trente, quaranta, cinquanta, sextanta, septanta, octanta, novanta, cento
  • 1000: mile
  • 1000000: milion
  • 237: duecento trente septe
Sorszámnevek
  • 1-10: prima, secunda, tertia, quarta, quinta, sextima, septima, octava, nona, decima; ultima (utolsó)
  • A többi sorszámnév képzése: tőszámnév + -essima
Szorzószámnevek

Ez a magyar -szor/-szer/-ször alakoknak felel meg. Képzésük a vice(s) szóval történik: un vice, due vices, tres vices, ...

A névmások

Személyes névmások

Önállóan: yo, tu, il; nos, vos, les.

Viszonyszóval: me, te, le; nos, vos, les.

Nincs magázás, a tegező névmást írásban nagy kezdőbetűvel írjuk: Tu.

Birtokos névmások

Melléknévként viselkedik.

Jelzőként: mi, ti, su; nostre, vostre, lor.

Önállóan: mia, tia, sua; nostra, vostra, lora.

Mutató névmások

Közelre: esta; távolra: aquel.

Kérdő és vonatkozó névmások

Személyre: chi

Tárgyra: che; quel + főnév; qual + ige

Birtokosra: de chi, quo

Minőség: che + főnév; como + ige

Mód: como + ige

Szám: quando

Hely: donde

Visszaható névmás

Az ige után áll, kötőjellel: -me, -te, -se, -nos, -vos, -ses

Kölcsönösen visszaható névmás: un altre

Határozatlan névmások

Vala-: al- + vonatkozó névmás

Minden-: omne- + vonatkozó névmás

Bár-, akár-: ul- + vonatkozó névmás

Se-: no- + vonatkozó névmás

Omne: minden — Mult: sok — Poc: kevés

Általános névmás

Alany helyett áll: on

Az ige

Az ige lehet cselekvő vagy szenvedő, szemlélete szerint folyamatos vagy befejezett. Három módja van: kijelentő, felszólító, feltételes. Három idő lehetséges (nem minden módban van meg!): múlt, jelen, jövő.

Mivel nincsenek külön igealakok a személyekre, ezért minden ige előtt állnia kell egy alanynak.

Igető: a szótári alakból (főnévi igenév) elvesszük az –r végződést.

A cselekvő igék

Főnévi igenév: igető + -r — amar

Jelen idejű melléknévi igenév: igető + -nt — amant

Múlt idejű melléknévi igenév: igető + -te — amate

Határozói igenév: igető + -nde — amande

Kijelentő mód, múlt idő: igető + -va — amava

Kijelentő mód, jelen idő: igető — ama

Kijelentő mód, jövő idő: igető + -ra — amara

Felszólító mód (jelen idő): igető! (nem áll mellette alany) — ama!

Feltételes mód, múlt idő: igető + -vea — amavea

Feltételes mód, jelen idő: igető + -rea — amarea

A szenvedő igék ragozása

A megfelelően ragozott essar ige után tesszük az ige múlt idejű melléknévi igenevét.

Jelen időben az essar lerövidülhet: es.

A befejezett szemléletű igék

A megfelelően ragozott havar ige után tesszük az ige határozói igenevét.

Jelen időben a havar lerövidülhet: ha.

A visszaható ige

A visszaható névmással együtt használjuk.

Műveltető ige

A műveltető igét a ragozott far + főnévi igenév formájára képezzük.

Segédigék
  • Havar: bírni, birtokolni
  • Estar: lenni
  • Mustar: kelleni
  • Maiar: szabad
  • Canar: tudni, -hatni, -hetni
  • Volar: akarni

Valamint az igeragozásnál használt segédszavak.

Elöljárók

Egyszerűek:

  • a — -nak, -nek, -ra, -re, -hoz, -hez, -höz
  • ab — -tól, -től; ról, -ről; felől
  • ante — előtt, elé
  • apud — -nál, -nél
  • circa — körül
  • con — -val, -vel
  • contra — ellen
  • de — -nak a, -nek a
  • desde — óta, -tól, -től, -ból, -ből
  • detras — mögött, mögé
  • durante — alatt (idő)
  • en — -ba, -be
  • entre — között, közé
  • ex — -ból, -ből
  • except — kivéve
  • extra — kívül
  • in — -ban, -ben, múlva
  • infra — alatt
  • intra — belül
  • jusca — -ig
  • per — át, keresztül, által
  • por — -ért, miatt
  • post — után
  • segun — szerint
  • sin — nélkül
  • sub — alatt, alá
  • supra — fölött, fölé
  • sur — -on, -en, -ön
  • trans — át, keresztül
  • ultra — túl
  • vers — felé

Összetett:

  • dentro de — belül
  • fora de — kívül
  • in loc de — helyett
  • in miloc de — közepén
  • por causa de — miatt
  • pres de — mellett

A kötőszók

Mellérendelők:

  • anche — is
  • asi — így
  • dunche — tehát
  • e — és
  • o — vagy
  • ma — de
  • ni — sem
  • no solo... ma anche — nemcsak, hanem... is

Alárendelők:

  • como — ahogyan
  • donde — ahol
  • perche — mert
  • quam — mint
  • che — hogy
  • si — ha

Az indulatszók

Az indulatszók után felkiáltójelet teszünk. Példák: ah!, oh!, eh!, eh bien!, pst!, sch!, foi!, puf!, hura!, bravo!, ece!

Szóképzés

Képzők

Előképzők: anti-, auto-, bene-, co-, dis-, in-, inter-, mis-, pan-, para-, pseudo-, quasi-, re-, sub-, super-.

Utóképzők: -al, -an, -ario, -astro, -bile, -esco, -fica, -ia, -ic, -id, -ismo, -ista, -ore, -oso, -scop, -tat, -tivo, -tion, -tia, -tor.

Szóképzési szabályok

A nyelvben szóképzés esetén a következő szabályokat kell betartanunk:

1. ha a szó töve magánhangzóra végződik, a tő után egy –at-ot teszünk:

crear — cre- — creat- — creator

2. ha a szó töve –n-re végződik, a tő után egy –t-t teszünk:

tenar — ten- — tent- — tentivo

3. ha a szó töve –v-re végződik, akkor ezt levágjuk és helyébe egy –t-t teszünk:

movar — mov- — mot- — motivo

4. ha a szó töve –d-re vagy –r-re végződik, akkor ezeket levágjuk és helyükbe egy –s-et illesztünk. Ebben az esetben, ha az igető egy szótagú marad, akkor az -s- megduplázódik (-ss-):

decidar — decid- — decis- — decision

seder — sed- — sess- — session

5. más esetben a tő hangja nem változik:

ductar — duct- — duction

Mondattan

A szórend

A Gayolingua-ban roppant fontos a mondat helyes szórendje.

Kijelentő mondat: Alany – Állítmány – Tárgy

Kérdő mondat: Állítmány – Alany – Tárgy

Az egyéb mondatrészek állhatnak a mondat elején és a végén is, bár az utóbbi a gyakoribb.

A tagadás

A tagadószó a no, ami az állítmány vagy a tagadott mondatrész előtt áll.

Nincs kettős tagadás!