Gayido
Setesma leziono / Hetedik lecke
Számok
Az alapszámok nullától tízig: nulu, unu, duu, triu, quatru, quintu, sisu, setu, otu, nonu, deku. Száz: centu; ezer: milu; millió: milionu; billió: bilionu.
A fenti alapszámokból képezzük a többit: elé tett szám (egybe írjuk, a szorzó elveszti az -u-ját) szorzatot, mögé tett szám (külön írjuk) összeget ad: 11 – deku unu; 12 – deku duu; 20 – dudeku; 21 – dudeku unu; 56 – quintdeku sisu; 178 – centu setdeku otu; 1066 – milu sisdeku sisu; 1923 – milu noncentu dudeku triu. Ha számokat sorolunk fel, akkor egyszerűen egymás után mondjuk őket: 1923 – unu nonu duu triu.
A sorszámneveket a tőszámnevekből az -esma képzővel alkotjuk, ilyenkor a többtagú számokat egybeírjuk: unesma (első), dekduesma (tizenkettedik), omnio duesma dio (minden második nap).
A tő- és sorszámnevek állhatnak főnévi vagy határozói alakban is, sajátos jelentéssel: uno (egység), une (bizonyos értelemben), duo (pár), trio (trió), dekduo (tucat), unesmo (az első ...), unesme (először), dekesmo (a tizedik).
Törtszámokat az -im- képzővel alkothatunk: duimo (fél), quatrimo (negyed), dekimo (tized), centimo (század), du triimos (kétharmad), sep okimos (hétnyolcad).
Szorzószámokat az -opl- segítségével képezhetünk: duopla (kétszeres, dupla), centopla (százszoros); hasonlóan multopla (sokféle). A -szor, -szer, -ször kifejezésére használjuk a -foye képzőt: unfoye (egyszer), trifoye (háromszor), centfoye (százszor).
Csoportképző számneveket az -op- képzővel alkothatunk: quatrope (négyesével); hasonlóan: pokope (apránként), vortope (szóról szóra).
Számos előképzővel találkozhatunk, amelyek számnevekből alakultak ki: mono-, bi-, tri-, quadri-, quinqua-, sexa-, septua-, okto-, nona-; mono-plano (egyfedeles repülőgép), bi-plano (kétfedeles repülőgép), tri-folio (háromlevelű lóhere), quadri-pedo (négylábú).
Melléknévi igenevek
A jelen idejű melléknévi igenév végződése -anta: vidanta (látás). A múlt idejű szenvedőé -eta: videta (látott).
Természetesen a fenti két legfontosabb melléknévi igenévnek megvan mind a három időben a maga cselekvő és szenvedő alakja, azonban ezeket ritkán használjuk (ráadásul igen nehéz őket magyarra fordítani). A következő táblázatban bemutatjuk az összest (mivel az analitika nagyon hasonlít az angoléhoz, megadjuk az angol formákat is):
| Jelen idő, cselekvő | vid-anta (látás; A.: seeing) |
| Jelen idő, szenvedő | vid-ata (“látva lenni”, A.: being seen) |
| Múlt idő, cselekvő | vid-enta (“látás volt”; A.: having seen) |
| Múlt idő, szenvedő | vid-eta (látott; A: seen) |
| Jövő idő, cselekvő | vid-inta (“leendő látás”; A.: about to see) |
| Jövő idő, szenvedő | vid-ita (“leendő látott”; A.: about to be seen) |
Képzők
Valaminek a rossz mivoltát a mis- képzővel fejezhetjük ki: komprenar – miskomprenar ((meg)érteni – félreérteni).
A tagadást kifejezhetjük a ne- előképzővel is: utila – neutila (hasznos – használhatatlan).
